Karolina 2008. november 22-én látott életében először havat, és tátott szájjal nézte az égből hulló hatalmas hópelyheket.
Karolina heeft voor het eerst in haar leven op 22 november 2008 sneeuw gezien. Zij heeft met een open mond naar de grote witte vlokken gekeken die vanuit de hemel naar de grond vielen.
Karolina kb. 45 hónapos korától kezdve játszik a szó szoros értelmében. Azelőtt nézelődött, megfogta a környezetében lévő tárgyakat, de valójában nem játszott velük. Már kezdtünk aggódni, hogy a játék nem is érdekli. Ez akkor változott meg, amikor felfedezte alvótársát, Pinokkiót, aki egy idő után nem csak az elalvásban segítette azzal, hogy Karolina megtanulta, hogy ha megyünk Pinokkióhoz, akkor az azt jelenti, hogy eljött az alvás ideje, hanem kb. 5 hónapos korában elkezdett vele beszélgetni is. Pinokkiót később kiegészítette egy nagy és egy kis maci is, akik a mai napig Karolina hű barátai és alvótársai. Pinokkió után Karolina egyre nagyobb érdeklődést mutatott a járókáján forgó és zenélő állatok, a képeskönyvek és a labdák iránt, és persze nagyon szerette a kukucskálós játékot is. A csörgők viszont soha nem érdekelték. 78 hónapos korától kezdve kimondott érdeklődést mutat a zenélő játékok iránt, amiket előszeretettel nyomogat, pörget, forgat, lóbál, és 9 hónapos korában elkezdett táncolni is, vagyis ritmikusan mozogni előre-hátra, jobbra-balra a zene ütemére. Nagyon szeret telefonálni is.11 hónapos korától kezdve szeret játszani az egymásba rakható játékokkal is, amiket egyelőre főleg pohárként használ. Jelenleg, egyéves korában kedvence a gitár, a kis madaras zenélő szőnyeg, a micimackós zenélő autó, a háromkerekű bicikli, a zenélő kutya, a zenélő kocka, a zenélő farm, stb. Az utóbbi hetekben nagyon szeret játszani egy golyóval, ami csörög, és amit maga előtt görget, majd megy utána. Kíváncsisága töretlen, és mindennap megtekintjük az otthon található dolgokat: a kaktuszt (amit ajj-nak nevez), a kutyás perselyt, anya kék üveggolyóit, a porcelán tehenet, az udvaron forgó virágot és halat, az üvegmadarakat, az összes lámpát, a porszívót és a telefonokat. Újabban el kell húzni a lamellákat, és úgy nézzük az ablakon keresztül az utcán járó autókat és buszokat.
Karolina is al intussen 10 maanden oud en heeft kennisgemaakt met verschillende lekkere gerechten. Zij eet graag zowat alles: van spinazie tot pompoensoep, van aardappeltjes tot spaghetti. In de créche eet ze aardig haar bordje bijna altijd leeg, en thuis 's avond en in het weekend proeft ze ook graag van alles, zoals het op de bijgevoegde foto's te zien is.
Karolina és a gasztronómia
Karolina időközben 10 hónapos lett, és megismerkedett mindenféle finom étellel. Jó étvággyal eszik mindenfélét a spenóttól a töklevesig, a krumplipürétől a spagettiig. A bölcsődében szépen megeszi, amit a tányérjába tesznek, és esténként és a hétvégén itthon is megkóstol sok mindent, amint az a mellékelt fotókon is látszik.
Op deze mooie septemberdag zijn we even naar de kinderboerderij geweest. Het was de eerste keer dat Karolina het ook actief kon meemaken, daar ze de vorige keren nog in haar reismand lag. Het beviel haar heel erg. Vooral de eendjes en de varkens interesseerden haar. Hieronder staan er enkele foto's van ons bezoekje.
A gyerekfarmon
Ezen a szép őszi napon a gyerekfarmra kirándultunk. Ez volt az első alkalom, hogy e sétának Karolina is aktív részese volt, mivel a korábbi alkalmakkor még a mózeskosárban feküdt, és nagyon megnyerte a tetszését. Különösen a kiskacsák és a malacok érdekelték. Alább néhány fotó a sétáról.
Het is fijn in de crèche / Jaj de jó a bölcsiben
Het is fijn in de crèche
We zitten intussen in het midden van september, dat wil zeggen dat het nieuwe school-, werk- en crèchejaar voor iedereen begonnen is. Op 1 september is Karolina voor het eerst voltijds naar de crèche geweest.We waren er natuurlijk niet gerust in, het was afwachten hoe ze de eerste week zou doorbrengen. Maar wij en de verzorgsters in de crèche waren ook aangenaam verast: geen traantjes, geen tegenspartelen: Karolina vond het vanaf het eerste ogenblik heel erg leuk om met andere kinderen te mogen spelen, en er was toch zoveel interessants te zien in de crèche dat het niet kon tegenvallen. De verzorgsters konden niet genoeg tegen papa zeggen dat Karolina zich zo goed heeft aangepast, dat ze niet weent, dat ze zo flink is, dat ze zo goed eet, dat ze zo goed slaapt, enz. Zo is het natuurlijk voor mama en papa ook veel gemakkelijker om haar daar te moeten achterlaten. Ze is echt heel sociaal geworden ten opzichte van kinderen, maar tegenover volwassenen is ze nogal wantrouwig. Maar dat vinden we ook niet zo erg.
Karolina is ondertussen ook weer vooruitgegaan: ze is ferm gegroeid, ze heeft al 5 tandjes en er komen er tegelijkertijd nog 6 bij, ze kan al langdurig blijven zitten en kan heel snel vooruit kruipen. Ze zegt ook al enkele woordjes: nem (neen in het Hongaars) als ze niet meer wil eten, njam-njam als ze honger heeft, gyere (kom! in het Hongaars, maar het lukt nog niet altijd perfect), en natuurlijk mama, en soms ook papa. Elke dag doet ze nieuwe dingen waarmee ze ons verast. Ze kruipt onder de tafel, pakt zelf haar bekertje met water, trekt gezichten om ons te doen lachen, ze pakt blokjes uit haar auto en probeert die er weer terug in te duwen, enz. Ze is dan ook heel erg geïnteresseerd in alles wat niet mag: het licht aandoen, onder de tafel kruipen, alles op de grond gooien, de leesbril van papa afpakken, enz. Het enigste wat ze nog altijd met veel weerzin doet is in de auto zitten, maar hopelijk zal dat later ook minder erg worden.
Jaj de jó a bölcsiben
Időközben szeptember közepén járunk, vagyis mindannyiunk számára megkezdődött az új tan-, munka- és bölcsi év. Szeptember 1-jén Karolina első alkalommal ment egész napra a bölcsibe. Természetesen nagyon aggódtunk, hogy vajon jól fogja-e érezni magát, mit hoz az első hét. Szerencsére bennünket és a gondozónőket is kellemes meglepetés ért: nem folytak könnyek, nem volt ellenkezés: Karolina az első pillanattól élvezte, hogy más gyerekekkel játszhatott együtt, és a bölcsiben annyi érdekes látnivaló volt, hogy az csak jó hely lehetett. A gondozónők nem tudják elégszer mondani apának, hogy Karolina milyen jól beilleszkedett, hogy nem sír, hogy milyen szépen játszik, milyen jól eszik, milyen jól alszik, stb. Így természetesen anyának és apának is sokkal könynebb őt ott hagyni. Gyerekekkel szemben rendkívül nyitott lett, de felnőttekkel szemben még mindig eléggé távolságtartó, de az nem olyan nagy baj.
Karolina időközben ismét sokat fejlődött: sokat nőtt, van 5 foga, és azok mellett egyszere bújik ki még 6, ami persze nem megy könnyek nélkül Már hosszú ideig tud egyedül ülni, és nagyon gyorsan tud kúszni. Már mond néhány szót is: nem, ha nem akar többet enni, gyere (ez még nem mindig sikerül tökéletesen), nyam-nyam, ha éhes, és természetesen mama és papa. Minden új dolgokkal lep meg bennünket. Bemászik az asztal alá, egyedül iszik a pohárkájából, vicces grimaszokat vág, hogy megnevettessen bennünket, kiszedi a kockákat az autójából, aztán megpróbálja őket visszatenni, stb. Természetesen minden érdekli, amit nem szabad csinálni: a villanyt felkapcsolni, mindent a földre dobni, az asztal alá mászni, apa szemüvegét levenni, stb. Az egyetlen, ami még mindig nagy ellenszenvet vált ki belőle, az az autózás, de remélhetőleg idővel ez is javul.
De eerste lange zomervakantie / Az első hosszú nyári vakáció
De eerste lange zomervakantie
We zijn terug van weggeweest na een maand leuke zomervakantie. Dit was de eerste keer dat we samen met Karolina zo lang weg waren van thuis, maar gelukkig het is voor iedereen heel plezant geweest. We zijn tijdens deze vakantie met de mobilhome naar Hongarije en naar Kroatië geweest. We hebben eerst de familie in Hongarije bezocht, daarna hebben we een week gekampeerd in Balatonakali, en vervolgens hebben we een week doorgebracht in Kastel Stafilic (naast Split) in Kroatië samen met Andris en Vera, en Kati mama en Lajos. Na wat wisselvallige dagen in het begin van de vakantie hebben we heel mooi zomerweer gehad, in Kroatië zelfs een tikkeltje te warm met temperaturen rond de 38 graden (zonder enige afkoeling s nachts), en dat missen we nu in deze novemberachtige augustus heel erg. Karolina heeft deze vakantie ook heel leuk gevonden, vooral dan op camping. Ze probeerde met elk kind en elk hondje kennis te maken, ze heeft heel goed gegeten en heel goed geslapen. Ondanks al die nieuwe ervaringen en nieuwe plaatsen heeft ze toch kunnen vasthouden aan haar eigen ritme. Ze heeft gevaren in haar eigen taxibootje op het Balatonmeer en in de Adriatische zee tot het ogenblik dat we haar beentjes in het water hingen, want vanaf dat ogenblik wilde ze niet meer varen, alleen maar zwemmen. Het enigste minpunt van de reis was het feit dat Karolina een absolute afkeer heeft van haar autozitje en daar absoluut uit wil. Het is een marteling voor haar, maar ook voor ons om zo te moeten reizen. Terug thuis hebben we voor haar een nieuwe, echte autostoel aangeschaft die al in de rijrichting moet gezet worden, en nu hopen we heel erg dat ze deze nieuwe manier van reizen een beetje plezanter zal vinden.
De ontwikkeling van Karolina is ook heel goed vooruit gegaan tijdens deze vakantiemaand. Ze heeft eerst en vooral enkele tandjes bij gekregen, en nu heeft ze al 5 tanden, en er zijn op dit ogenblik nog 2 of 3 op komst. Motorisch heeft ze ook veel bijgeleerd: ze kan al even zonder steun zitten (ze kan nog wel niet van een ligpositie opzitten) en ze heeft al de beginselen van kruipen ontdekt en oefent elke dag om haar techniek te verbeteren.
Az első hosszú nyári vakáció
Egy egyhónapos nyári vakáció után végre előkerültek az elveszett báránykák. Ez volt az első alkalom, amikor Karolinával ilyen hosszú időt távol töltöttünk itthonról. Szerencsére mindenki jól érezte magát és egyikőnk sem volt beteg. A nyaralás során Magyarországon és Horvátországban jártunk a lakóautóval. Először családot látogattunk, utána pedig egy hétig kempingeztünk Balatonakaliban, majd a horvátországi Kastel Stafilic-ben (Split mellett) töltöttünk egy hetet Andrissal és Verával, Kati mamával és Lajossal. A vakáció első napjainak változékony időjárása után igazi nyári meleg volt, Horvátországban egy kicsit túl nyári is 38 fok körüli hőmérsékletekkel (ami éjszaka sem hűlt le), ám ebben a novemberies augusztusban már nagyon hiányoznak ezek a hőmérsékletek. Karolina is jól érezte magát a nyaralás során, különösen a kempingezést élvezte. A kempingben megpróbált megismerkedni minden gyerekkel és minden kutyával, nagyon jól evett és nagyon jól aludt. A sok új élmény és ismeretlen hely ellenére sikerült megtartania az itthon megszokott ritmusát. A saját kis taxicsónakjában csónakázott a Balatonon és az Adrián is egészen addig, amíg a lábait bele nem lógattuk a vízbe, ugyanis attól kezdve már nem akart csónakázni, csakis fürödni. A vakáció egyetlen negatívuma az volt, hogy Karolina abszolút ellenszenvvel viseltetik az autózás iránt és mindenáron ki akar szállni a kisüléséből. Az autózás kész kínzás a számára, de így utazni nekünk sem kellemes. Hazaérve megvettük az új, igazi autósülését, amiben már az útiránynak megfelelően ül, és szívből reméljük, hogy ezentúl egy kicsit jobban fogja viselni az autós utakat.
Karolina igen sokat fejlődött a nyár folyamán. Először is kibújt néhány új foga, így már összesen 5 van neki, és még 2 vagy 3 félúton van. A motorikus készségek terén is sokat változott. Már rövid ideig tud egyedül ülni (noha fekvőhelyzetből még nem tud felülni) és felfedezte a mászás alapelveit is, gyakorol is mindennap szorgalmasan, hogy tökéletesítse a technikáját.
De laatste weken hebben we in het teken van gezondheids- en ontwikkelingskwesties doorgebracht. Bij ons laatste bezoek bij Kind en Gezin werd nogmaals vastgesteld dat de bilplooitjes van Karolina niet volledig symmetrisch lopen, en om een eventueel heupdysplasie te kunnen uitsluiten, werd er een echo aangeraden. We hebben onmiddellijk contact opgenomen met de kinderarts, Dr Philippe Alliet (die ook bij de bevalling aanwezig was) en hebben een afspraak gemaakt voor de echo. Vooral Hajni was heel erg ongerust want ze heeft trouw aan haar gewoonte het hele internet doorgezocht i.v.m. heupdysplasie en heeft gelezen dat het na 6 maanden nogal moeilijk is om een heupdysplasie recht te zetten. Tot onze grote opluchting bleek echter uit de echo dat de heupjes van Karolina volledig in orde zijn en er niets moet gebeuren.
Tijdens het voorlaatste weekend van juni braken de twee onderste tandjes van Karolina tegelijkertijd door. Ze had daar heel veel last van, ze weende veel van de pijn, en we moesten haar zelfs enkele baybyperdolanstopjes geven om te kunnen slapen. We waren allemaal heel blij toen de pijn enkele dagen later verdween, en daarmee ook de verstopte neus waarvan Karolina al sinds begin april last had.
Az elmúlt hetek egészségügyi és fejlődési problémákkal teltek. A Kind en Gezin-nél tett legutóbbi látogatásunk alkalmával ismét felmerült a gyanúja annak, hogy Karolinának csípőficama van, ugyanis ismét megállapították, hogy a hátsó combredők nem teljesen szimmetrikusak. Azért, hogy a csípőficamot ki lehessen zárni, az orvos ultrahangot javasolt. Rögtön időpontot kértünk a gyerekorvostól (Dr Philippe Alliet, aki Karolina megszületésekor is jelen volt), és időpontot kértünk az ultrahangra is. Különösen Hajni aggódott egy esetleges rossz eredmény miatt, aki szokásához híven az egész Internetet átböngészte a csípőficammal kapcsolatban, és megtudta, hogy 6 hónapos kor után már igen körülményes a csípőficamot rendbe hozni. Nagy megkönnyebbülésünkre az ultrahangból kiderült, hogy Karolina csípője teljesen rendben van és semmilyen kezelésre nincs szükség.
Június utolsó előtti hétvégéjén egyidejűleg kibújt Karolina két első foga, alul. Szegény nagyon sokat szenvedett emiatt, sokat sírt, többször kellett neki fájdalomcsillapítót is adni, mert aludni sem tudott. Mindannyian nagyon örültünk, amikor néhány nap elteltével Karolina megszabadult a fájdalomtól, és egyúttal az orrdugulástól is, amitól már április eleje óta szenvedett.
Karolina's favoriete rijmpjes / Karolina kedvenc mondókái
Egyedem-begyedem tengertánc Hajdú sógor, mit kívánsz? Nem kívánok egyebet, csak egy karéj kenyeret.
Cini-cini muzsika, táncol a kis Zsuzsika. Jobbra dől, balra dől, tücsök koma hegedül.
Sétálunk-sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk csüccs.
Volt egyszer egy iciri-piciri házacska, ott lakott egy iciri-piciri kis macska. Volt annak két iciri-piciri kis ökre, rákaptak egy iciri-piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri-piciri kis macska, hová lett az iciri-piciri barmocska. Bejárja az iciri-piciri kaszálót, s nem látja az iciri-piciri kószálót. Bejárja az iciri-piciri kis erdőt, s nem leli az iciri-piciri tekergőt. Rátalált egy iciri-piciri kis tökre, bánatában iciri-picirit meg lökte. Felfordult az iciri-piciri tököcske, benne a két iciri-picire ökröcske. Megörült két iciri-piciri ökrének, vége van az iciri-piciri mesének.
Hallo, mijnheer de uil, waar breng je ons naartoe? Naar fabeltjesland. Lees je ons dan voor uit de fabeltjeskrant? Want daarin staat precies verteld Hoe het met Karolina is gesteld. Jawel, mijnheer de uil.
De doop van Karolina (01.06.2008) / Karolina keresztelője (2008.06.01.)
De doop van Karolina
Op 1 juni 2008 werd Karolina gedoopt. De meter en de peter zijn Rita Awouters (de zus van Eddy) en András Kiss (de jongste broer van Hajni). De plechtigheid vond plaats in de Sint-Gertrudis kerk te Kuringen (de kerk werd de voorbije maanden van buiten heel erg mooi gerenoveerd, en na deze plechtigheid zal ze waarschijnlijk tijdelijk dichtgaan om ook van binnen wat renovatiewerken uit te voeren), en was sober, maar wel heel mooi. Karolina was het enigste kind dat die zondag gedoopt werd, wat nogal zeldzaam is. De aanwezigen waren de familie van Eddy en van Hajnis kant de moeder en de broer van Hajni, en zijn vrouw Vera die overkwamen van Hongarije.
Na de plechtigheid werden de aanwezige gasten bij ons thuis verwacht voor koffie en taart, en later in de avond voor een koud buffet. Iedereen amuseerde zich heel goed, en de Belgische en de Hongaarse familieleden konden ook kennis maken met mekaar (ze vonden mekaar best heel sympathiekJ)).
Karolina heeft zich tijdens de plechtigheid en ook daarna heel braaf gedragen. Ze had honger in de kerk, maar ze kon toch redelijk rustig afwachten tot we weer thuis waren. Ze droeg een mooi wit jurkje, een wit vestje en een paar (speciaal voor deze gelegenheid gekocht) satijnen schoentjes.
Karolina keresztelője
2008. június 1-jén megkereszteltettük Karolinát. A keresztszülők Rita Awouters (Eddy húga) ás Kiss András (Hajni ifjabbik öccse) lettek. A szertartásra a kuringeni Sint-Gertrudis templomban került sor, egyszerű, ám nagyon szép volt (a templomot az elmúlt hónapok során kívülről nagyon szépen felújították, és Karolina keresztelőjét követően valószínűleg átmenetileg be fog zárni, hogy belül is helyre lehessen állítani). Ezen a vasárnapon Karolina volt az egyetlen keresztelendő gyerek, ami elég ritkán fordul elő. A szertartáson Eddy családja, valamint Hajni részéről Hajni anyukája és öccse, valamint Vera, Andris felesége voltak jelen, akik külön erre az alkalomra jöttek el Magyarországról.
A szertartás után otthonunkban láttuk vendégül a jelenlévőket, akiket kávé és sütemény, az esti órákban pedig hidegtálas vacsora várt. Mindenki nagyon jól érezte magát, és végre a magyar és a belga családtagok megismerkedhettek egymással (és kölcsönösen nagyon szimpatikusnak találták egymást:))))).
Karolina a szertartás alatt és azt követően is nagyon jól viselkedett. A templomban ugyan éhes volt, de viszonylag nyugodtan ki tudta várni, míg újra otthon voltunk. Egy szép fehér ruhát viselt fehér kardigánnal és egy pár, kifejezetten erre az alkalomra vásárolt fehér szatén cipőcskével.
Eerst en vooral wil ik je feliciteren met de allereerste vaderdag die ik in mijn jong leventje meemaak en met je deel.
Ik ben nog heel klein en kan niet schrijven, maar ik heb mama gevraagd om deze brief te schijven en ik heb in haar oortjes gefluisterd wat ik allemaal aan je wilde zeggen.
Lieve papa, ik ben zo blij dat je mijn papa bent. Ik weet dat je geen boeken hebt gelezen over de gedragingen van babytjes en over hun ontwikkeling want je vertrouwt vooral op je intuïtie, maar ik ben toch zo graag met je. Ik vind het zo leuk om samen een badje te nemen, samen naar Het Journaal te kijken op de televisie, op je schoot te zitten bij het avondeten, s avonds in mijn kamertje naar een boekje te kijken en nog veel andere dingen. Naar de crèche gaan is ook minder erg als je me brengt en ik weet dat je me straks komt halen. Ik vind het leuk wanneer je zo grappig doet, wanneer je me vertelt over de fabeltjeskrant en mijnheer de uil, en wanneer je zo vals zingt dat mama hoofdpijn krijgt, maar ik kijk toch met mijn grote ogen en ik lach toch omdat het zo erg plezant en grappig is. Mama zingt wel een beetje mooier, maar dat is niet zo grappig. Ik kan je ook al een kusje geven aan je wangetjes, en ik weet dat je dat heel erg plezant vindt. Ik wil je nog heel veel kusjes geven omdat ik heel veel van je houd. Ik weet dat je het nu soms moeilijk hebt omdat je niet zo snel kan werken en niet zo veel kan doen zoals je zou willen, maar ik word snel groot en dan zal je weer alles kunnen doen. Ik zal je zelfs helpen, dat beloof ik!
Lieve papa, ik ben nog klein en heb geen geld om een mooi cadeautje te kopen voor je, maar ik heb mama gevraagd om samen met je iets moois te gaan zoeken en ze wil dat graag doen. We willen je beiden bedanken voor zo een goede papa te zijn!
De tijd vliegt te snel, dat merken we des te meer sinds Karolina geboren is. Ze was zo een klein minimensje bij de geboorte, en nu is ze al een echt groot kind in onze ogen. Ze is heel fel veranderd, ook qua uiterlijk (ze is in een half jaar tijd bijna 30 cm gegroeid!), en ze heeft enorm veel dingen geleerd en ontdekt in haar jong leventje. 6 maanden geleden was ze een klein hulpeloos wezentje, dat nogal gemakkelijk schrik had van het minste lawaai en van alles wat ze vreemd vond, en dat was nogal veel. Voor ons was het een heel leerproces om haar te leren kennen, om haar signalen te herkennen, om te begrijpen wat ze wil zeggen of wat ze wil hebben, wat ze graag heeft en wat niet, waneer ze moe is, wanneer ze wil slapen en wanneer ze er gewoon bij wil zijn. Tot nu heeft dus niet alleen zij heel veel geleerd, maar wij ook. Het is altijd een plezier om haar bezig te zien al die kleine, voor een volwassene onnoemenswaardige dingen doen die voor zo een babytje een hele prestatie zijn: van haar rug op haar buik draaien, een speelgoedje van de ene naar de andere kant leggen, in haar boekjes lezen, enzovoort. In haar parkje draait ze rond gelijk een kermisattractie, we vinden haar altijd in een andere hoek terug. Ze heeft ook al twee echte vrienden: beertje en Pinocchio, die haar vergezellen bij het badje en bij het slapengaan. Ze speelt met hen in haar bedje, en vertelt hen wat ze allemaal heeft meegemaakt. Het slapengaan lukt nu ook al aardig. In het begin was Karolina nogal bang in haar kamer en in haar bedje, maar nu gaat ze daar graag in om een fijn dutje te doen. Overdag zijn dat echte dutjes, ze duren maar kort, wat betekent dat ze vaak herhaald moeten worden. s Nachts lukt het gelukkig beter, en slaapt ze van 9 uur s avonds tot 8-9 uur de volgende ochtend. Het is hier heel lawaaierig in deze straat: de bussen razen hier door voor onze deur, de ouders die hun kinderen komen halen na de schooluren slaan met de portieren van hun autos, de buren hebben een luid blaffende hond en tegenwoordig vliegen er nogal veel gevechtsvliegtuigen boven Kuringen zodat je soms denkt dat de oorlog is uitgebarsten.
Karolina is een goedlachs meisje. Ze lacht heel veel, kijkt altijd lief, en ze is alleen slecht gezind als ze moe is of als ze honger heeft. Ze is ook veel minder bang van de vreemde dingen en de vreemde mensen. Maar het liefst heeft ze nog altijd haar mama en papa in de buurt.
Ze heeft ook al veel gereisd en dat was ook niet tegen haar goesting. Terug thuis kon ze de draad snel weer oppakken, wat mooi meegenomen is. Op reis en thuis eet ze altijd flink. Reeds een tijdje eet ze ook papjes naast haar melkje, en heeft ze ook al brood gekregen. Dat vindt ze enorm lekker. Het probleem is dat ze het ze snel wil eten dat we constant naast haar moeten staan en waken dat ze niet een heel stuk in ene keer wil doorslikken. In het begin lustte ze geen fruitpapje, vooral als dat met koekjesmeel was klaargemaakt. Daar moest ze absoluut niets van weten. Intussen is het gelukkig veranderd, en elke namiddag lepelt ze met smaak haar fruitpapje binnen. Haar favoriete smaak op dit ogenblik is abrikoos, en appel eet ze het minst graag. Maar het kan nog veranderen.
Haar favoriete bezigheid en het hoogtepunt van de dag op dit ogenblik is het badje, dat ze altijd s avonds neemt. Daar kan ze echt van genieten. We moeten steeds weer water op de vloer opvegen omdat ze steeds meer plonst als blijk van hoe fijn het ze vindt. Ze mag ziek, moe of hongerig zijn, van haar badje fleurt ze altijd op. Maar daarna moet het snel gaan: snel afdrogen, snel insmeren en snel aankleden, want dan heeft ze wel weinig geduld om te wachten tot ze in haar kamertje is voor de nachtrust.
Karolina egyre nő
Az idő repül, és ezt Karolina születése óta még jobban érezzük. Amikor megszületett, Karolina egy pici miniemberke volt, ám a mi szemünkben azóta igazi nagygyerek lett. Rengeteget változott, külsőre is (egy fél év alatt majdnem 30 cm-t nőtt), és eddigi rövid élete alatt nagyon sok új dolgot tanult. 6 hónappal ezelőtt egy kis esetlen lény volt, aki könnyen megijedt a legkisebb zajtól és minden számára ismeretlen dologtól, és az nem volt kevés. Nekünk is időre volt szükségünk, hogy megismerjük Karolinát, megértsük a jelzéseit, azt, hogy mit akar közölni, mire van szüksége, mit szeret és mit nem, mikor fáradt, mikor akar aludni, és mikor akar egyszerűen a közelünkben lenni. Vagyis nemcsak ő tanult sokat az elmúlt hónapokban, hanem mi is. Mindig örömmel tölt el bennünket, ha Karolinát nézzük, amint apró, egy felnőtt számára jelentéktelen dolgokat csinál, amik azonban egy kisbaba számára még nagy teljesítménynek számítanak: ha a hátáról a hasára fordul, ha egy játékot átpakol az egyik oldalról a másikra, ha a könyvecskéit nézegeti, stb. A járókájában úgy forog, mint egy körhinta, mindig egy másik sarokban köt ki. Már van két igazi játszótársa is, maci és Pinokkió: velük pancsizik és velük alszik. Karolina játszik velük az ágyacskájában, és elmeséli nekik, mi minden történt vele, mióta nem találkoztak. Az alvás is egyre jobban megy. Karolina kezdetben eléggé félt a szobájában és az ágyában, de már szeret ott lenni és szunyókálni. Napközben tényleg csak szunyókál, csak rövid ideig alszik, így ezeket a szunyókálásokat gyakran kell ismételni. Éjszaka szerencsére jobb a helyzet, általában este 9-től reggel 89 óráig alszik. Az utcánk napközben elég zajos: buszok robognak el a házunk előtt, a szülők, akik a gyerekekért jönnek az iskolába, csapkodják a kocsiajtókat, a szomszédok kutyája állandóan ugat, és az utóbbi időben annyi harci repülő repül el Kuringen felett, hogy az ember azt hiszi, kitört a háború.
Karolina jókedvű kislány. Sokat nevet, nagyon aranyos és kedves, és csak akkor rossz a kedve, ha fáradt vagy éhes. Mostanában már nem fél annyira a furcsa dolgoktól és az idegenektől sem. De azért még mindig azt szereti a legjobban, ha anya és apa a közelben van.
Már sokat utazott is, ami nem volt ellenére. Hazatérve gyorsan visszazökkent a megszokott kerékvágásba. Az utazások alkalmával és itthon is nagyon jól eszik. Egy ideje már zöldséget és gyümölcsöt is eszik a tej mellett, és már kenyeret is kapott. Az utóbbit rettentően szereti. Az egyetlen probléma az, hogy olyan gyorsan akarja enni, hogy állandóan mellette kell állni és vigyázni, nehogy az egész kenyeret vagy zsemlét egyszerrre a szájába tömje. A gyümölcsöt kezdetben nem annyira szerette, főleg, ha keksszel együtt készült a püré. Időközben ez szerencsére megváltozott, és minden délután jóízűen kanalazza be az aznapi adagot. A kedvenc íze jelenleg a sárgabarack, és az almát szereti a legkevésbé. Ez természetesen még változhat.
Karolina kedvenc időtöltése és a nap fénypontja jelenleg a pancsi-pancsi, amire mindig este kerül sor. A fürdést rettentően élvezi. Újabban állandóan egy feltörlőruhával állunk a fürdőkád mellett, annyira csapkodja a vizet annak jeléül, mennyire jól érzi magát a vízben. Legyen beteg, éhes, vagy fáradt, a fürdéstől mindig jókedvre derül. Amint viszont kijött a vízből, a tempó nem lehet elég pörgős: gyorsan törölközzünk, kencézzünk és öltözzünk, mert akkor már elég türelmetlen, és alig várja, hogy a szobájában legyen az éjszakai alváshoz és az utolsó tejcsihez.
Blitsbezoek in Hongarije 30 april â 3 mei 2008 / Villámlátogatás Magyarországon 2008. április 30. â május 3.
De eerste werkdag van Hajni was gelukkig snel achter de rug, en s avonds kon ze nog aan de voorbereideingen van de reis naar Hongarije beginnen. Strijken, een beetje poetsen, sandwiches maken voor onderweg (gelukkig vrijwillig overgenomen door Eddy), koffie maken, enz. Je wordt al moe voordat je vertrekt ... Eddy moest op de avond voor het vertrek naar een vergadering gaan, dus noch Hajni, noch Eddy zag het nog zitten om diezelfde nacht nog te vertrekken. Bovendien waren ze er ook niet zeker van dat Karolina in een schuddende auto zou kunnen slapen, dus vonden ze het beter om niemand te belasten. Woensdagmorgen iets na 7 konden ze wel vetrekken. Iedereen stapte redelijk uitgerust en vrolijk de mobilhome binnen. Tot ieders verbazing viel het verkeer goed mee, en er waren zelfs geen files op de traditionele fileplaatsen, zoals Aschaffenburg, Würzburg-Kist en Nürnberg. Daarentegen in Oostenrijk, war het verkeer normaal goed vlot is, was het op twee plaatsen stilstaan. Gelukkig maakt Hongarije sinds december vorig jaar deel uit van de Schengen-zone en moesten we aan de grens niet meer stoppen waardoor we toch flink wat tijd konden besparen. Het kwam goed uit want de batterijen van Karolina waren tegen dan op, het arme kindje wilde maar één ding: een lekker badje nemen en daarna mooi in haar bedje slapen.Op woensdagavond om 22 uur kwamen we aan in Boedapest en zo werden de wensen van Karolina snel in vervulling gebracht. De volgende dag, op het feest van de arbeid, gingen we met Andris en Vera naar Gyoma, waar we tot zaterdagavond verbleven, en hebben we enkele dagen samen met de rest van de familie bij Kati mama doorgebracht. Gergö en Vivike (neefje en nichtje van Karolina) waren ook van de partij, er was dus tijd om mekaar een beetje te leren kennen. Er was natuurlijk veel lawaai, veel geween en veel gelach, maar Karolina, die gemakkelijk verschiet van alles en iedereen,was heel kalm gebleven. Tot grote verbazing van Hajni kon ze zelfs eten terwijl iedereen rond haar babbelde en lawaai maakte, wat ze thuis toch niet zo gemakkelijk doet. Karolina vond het ook plezant in de mobilhome en kon s nachts goed slapen ondanks al dat lawaai in de buurt: de haan van de buurman, de honden in de straat, de muziek uit de discotheek: en dat noemen ze de rust van het plattelandJ))). Het feit dat Karolina zo goed sliep was een grote opluchting voor Hajni en Eddy die deze reis als een generale repetitie voor de zomervakantie beschouwden. In de zomer zal Karolina enkele weken lang in de mobilhome wonen, ze zal het dus gewoon moeten worden. Andris en Vera hebben nochtans aangeboden dat ze wel in de mobilhome zouden slapen, maar Karolina moest het ook gewoon worden. De andere grote attractie van Karolina dit weekend was dat ze na de toevallige gebeurtenis op 1 april regemlatig van haar rug op haar buik draaide.
Spijtig genoeg konden we met Hajni en Öcsi (schoonzus en broer van Hajni) niet zoveel tijd doorbrengen omdat ze moesten werken, maar volgende keer zullen ze hopelijk een beetje meer tijd hebben.
Omdat ze verwachtten dat het verkeer op zondag druk zou zijn, hebben Hajni en Eddy besloten om op zaterdagnacht terug naar huis te rijden. Ze hoopten tegelijkertijd dat Karolina ook een beetje meer zou slapen dan op de heenreis, wanneer ze de hele dag maar 2 uur met gesloten oogjes heeft doorgebracht. Dit bleek een goed idee, deels omdat het verkeer al op zaterdagnacht druk was (het bleek alsof half Roemenië onderweg was), en deels omdat Karolina tot 6 uur s morgens bijna ononderbroken sliep. Na een vermoeiende nacht waren we op zondagmorgen om 9 uur thuis, en zo konden we ook nog van een mooie zomerse zondag genieten.
Hajni első munkanapja szerencsére gyorsan eltelt, így este gyorsan hozzá tudott fogni a magyarországi utazás előkészületeihez. Vasalás, egy kis takarítás, szendvicskészítés, amit szerencsére Eddy magára vállalt, kávéfőzés, stb. Az ember elfárad, mielőtt útra kel ... Eddynek kedden este még értekezletre kellett mennie, így az éjszakai indulást sem Hajni, sem Eddy nem tartotta jó ötletnek. Ráadásul abban sem voltak biztosak, hogy Karolina éjszaka aludna-e egy rázkódó lakóautóban, így nem akarták feleslegesen sanyargatni önmagukat sem. Szerdán reggel röviddel 7 után sikerült elindulni. Mindenki viszonylag kipihenten szállt be a lakóautóba és vidáman indult útnak. Igen nagy meglepetésre a forgalom elég tűrhető volt: Németországban egyetlen helyen sem volt dugó, még a hagyományosan beduguló helyeknek számító Aschaffenburgban, Würzburg-Kistnél és Nürnbergnél sem. Ausztriában viszont, ahol általában nem szoktak dugók lenni, két helyen is állt a forgalom. Szerencsére tavaly december óta Magyarország is a schengeni övezet része, így már nem kell megállni a magyar határon sem, amivel igen sok időt lehet nyerni. Ez nagyon jól jött ki, ugyanis Karolina elemei akkorra felmondták a szolgálatot, és szegényke már csak egyet akart: pancsizni és az ágyikójában aludni. Szerdán este 10-kor megérkeztünk Budapestre és Karolina vágya is nagyon gyorsan teljesült. Másnap, a munka ünnepén, Andrissal és Verával együtt mentünk tovább Gyomára, ahol szombat estig maradtunk, és a család körében töltöttünk néhány kellemes napot Kati mamánál. Gergő és Vivike (Karolina unokatestvérei) is végig ott voltak, így bőven jutott idő ismerkedésre és játékra. Persze, volt ricsaj, sírás-rívás, amit csak el lehet képzelni, de Karolina, aki viszonylag könnyen megijed mindentől és rögtön elsírja magát, ha kibillen a megszokott kerékvágásból, rendkívül nyugodtan viselte a helyzetet. Hajni nagy meglepetésére még úgy is evett, hogy mindenki beszélt és ricsajozott körülötte, ami itthon nem nagyon szokott sikerülni! Karolina a lakóautóban is jól érezte magát és éjjelente nagyon jól aludt, pedig csend nem nagyon volt. Kukorékolt a szomszéd kakasa, csaholtak az utcabeli kutyák, a ligeti diszkóban üvöltött a zene a vidék nyugalmaJ))). Az, hogy Karolina ennek ellenére jól aludt, nagy megkönnyebbülés volt Hajni és Eddy számára, akik ezt az utat tekintették a nyári vakáció főpróbájának. Akkor ugyanis Karolinának is a lakóautó lesz néhány hétig az otthona. Andris és Vera ugyan felajánlották, hogy majd ők alszanak odakint, de Karolinának is szoknia kellett a helyet. Karolina másik nagy attrakciója az volt, hogy az április 1-jei véletlenszerű esetet követően ezen a hétvégén már tudatosan és rendszeresen átfordult a hasára.
Sajnos Hajnival és Öcsivel nem sokat tudtunk találkozni, de talán legközelebb arra is több idő jut.
Mivel vasárnapra igen nagy forgalom volt várható, Hajni és Eddy úgy döntöttek, hogy még szombaton este elindulnak haza. Remélték, hogy Karolina is jobban fog aludni útközben, mint odafelé, amikor is csak 2 órát aludt egész nap. Ez jó ötletnek bizonyult, mert már szombaton éjszaka is nagyon nagy volt forgalom, úgy tűnt, mintha fél Románia útra kelt volna. Egy igen fárasztó egész éjszakás út után (amit Karolina gyakorlatilag végigaludt a mózeskosárban), reggel 9-kor szerencsésen hazaértünk, és egy nagyon szép, nyárias vasárnappal zárhattuk az ünnepi hétvégét. Karolina egyébként még most is a kialvatlanságából próbál lefaragni: tegnap este21.00 óta alszikJ)))
